A szerkezetátalakításról szóló törvény célja, hogy segítse a jogi személy vállalkozások pénzügyi nehézségeinek korai kezelését és a fizetésképtelenség elkerülését. A jogszabály nemcsak a problémák megelőzését támogatja, hanem lehetőséget ad a cégek életképességének megőrzésére és a gazdálkodás racionalizálására is.
A szerkezetátalakítás célja
A törvény preambuluma szerint az eljárás lényege a jóhiszemű, tisztességes vállalkozások és üzleti partnereik, hitelezőik érdekeinek összehangolása.
Más szóval: nem arról van szó, hogy az adós egyszerűen megszabaduljon a kötelezettségei egy részétől, hanem arról, hogy a vállalat valós, életképes pénzügyi újratervezést hajtson végre.
Kinek való a szerkezetátalakítás?
A folyamat elsősorban azoknak a cégeknek megfelelő, amelyek:
- még nem fizetésképtelenek,
- a pénzügyi nehézségek korai szakaszában járnak,
- és hajlandók együttműködni a hitelezőikkel a megoldás érdekében.
Fontos feltétel, hogy az eljárás nem indítható, ha a cég ellen csőd-, felszámolási vagy végrehajtási eljárás van folyamatban.
Ez azt jelenti, hogy a szerkezetátalakítás inkább megelőző eszköz, nem pedig utólagos „tűzoltás”.
Jóhiszeműség és bizonyítási kötelezettség
Az adós cégnek a kérelmében igazolnia kell, hogy a tervezett intézkedések nélkül valószínűleg fizetésképtelenné válna.
Ez a pont gyakran kritikus, hiszen a hitelezők itt próbálhatják megakadályozni az eljárás elindítását.
A hiteles pénzügyi dokumentáció és szakértői segítség tehát kulcsfontosságú.
A cégméret sem közömbös
A jogszabály nem határoz meg alsó vagy felső korlátot, de a gyakorlatban a szerkezetátalakítás inkább nagyobb vállalatoknál jellemző.
Kisebb cégek esetében is lehetséges, de náluk még alaposabban kell alátámasztani az eljárás szükségességét és realitását.
A hitelezői kör jelentősége
Korlátozott moratórium esetén a cég maga döntheti el, mely hitelezőket vonja be az eljárásba.
Ez stratégiai kérdés: befolyásolhatja az egyezség elfogadását, a pénzügyi nyomás csökkentését és a későbbi működést is.
Külön figyelmet érdemel az adóhatóság követeléseinek kezelése, mivel bizonyos típusú tartozásokra (például áfa, bérjárulékok) nem terjed ki az eljárás.
Külső és belső források szerepe
A szerkezetátalakítás célja, hogy stabilizálja a fizetőképességet.
Ehhez a vállalkozás több irányból is forrást szerezhet:
- belső forrásból – például felesleges eszközök, készletek értékesítésével,
- külső forrásból – tőkeemeléssel vagy új hitelek felvételével.
A pénzintézetek gyakran nyitottak a közreműködésre, hiszen számukra is előnyösebb egy korai, rendezett megoldás, mint egy hosszú felszámolási eljárás.
Időleges könnyebbség a vállalkozásoknak
A szerkezetátalakítás megindításával a vállalat azonnali, négy hónapos moratóriumot kap.
Ez a hitelezők hozzájárulásával akár egy évre is meghosszabbítható, és ez idő alatt késedelmi kamatot sem kell fizetni.
Ha az eljárás során a kötelezettségek egy része is csökkenthető, az valódi könnyebbséget hozhat a cég számára.
Összegzés
A szerkezetátalakítási eljárás azoknak a vállalkozásoknak lehet hatékony megoldás, amelyek:
- átmeneti pénzügyi nehézségekkel küzdenek,
- de alapvetően életképesek,
- és hajlandók átlátható, szakmailag megalapozott tervet készíteni.
A jó döntés-előkészítéshez gyakran elengedhetetlen a szakértői támogatás, hiszen a siker kulcsa a jogi, pénzügyi és stratégiai szempontok összehangolása.