„Az a baj, ha egyszer túl késő, akkor az is marad örökre, csak egyre jobban.”
(Andrew Ridker, amerikai író)
A gazdasági társaságok működése során előfordulhatnak olyan helyzetek, mikor az adott társaság pénzügyi, fizetési nehézségekkel küzd, vagy csak egyszerűen az elmúlt évek sikeres működésének trendje megfordulni látszik, és lejtőre kerül a cég. Aztán eltelik egy kis idő, és újra fordul a széljárás, ismét jobb idők jönnek, a társaság újra nyereségesen működik, és a gondok a feledés homályába vesznek. Egészen addig, míg újra nem jelentkeznek…
Ez a ciklikusság a gazdaság természetes velejárója, amely a legnagyobb szakértelemmel és odafigyeléssel menedzselt társaságok életében is bekövetkezhet. Ennek számtalan külső és belső oka lehet. Hogy csak néhány példát említsünk: változik a jogi szabályozás, megváltoznak a fogyasztói szokások, új, innovatívabb termékek jelennek meg, új szereplő érkezik a piacra, romlik a vevők fizetési hajlandósága, szigorodnak a szállítók fizetési feltételei; a munkatársak nem érzik magukénak a cég stratégiáját, másik cég elcsábítja a vezető munkatársakat, nem elég ösztönző a premizálási rendszer, az ügyvezető magánéleti gondokkal küzd, stb.
Nem szabad elmenni azonban egy olyan tényező mellett, ami tapasztalatunk szerint egyre gyakrabban vezet a fizetőképtelenséggel fenyegető helyzet beköszöntéséhez: ez a figyelmeztető jelekre történő késői reagálás a menedzsment részéről. Ha fel is ismerik a problémát, általában arra gondolnak, hogy a múltban is megoldottuk, most is meg fogjuk oldani, nincs szükség különleges intézkedésekre, eljárásokra, rendbe fogunk jönni.
Ez azonban nem így van. Azért, mert a múltban magától megoldódott a probléma, elhárult a fenyegető veszély, nem következik egyenesen, hogy ez most is így lesz. Ha korábban nem tárták fel a fizetésképtelenséghez vezető okokat, és nem erre reagálva tették meg a szükséges lépéseket, akkor könnyen lehet, hogy csak a szerencsének, vagy véletlen, az adós cég által nem kontrollált eseményeknek köszönhetően kerülték el a nagyobb bajokat. Ebben bízni azonban felelős vezető részéről nem bölcs megoldás.
Mit tesz, mit tegyen egy prudens vezető, ha szembesül azzal, hogy már nem úgy mennek a dolgok, mint eddig, a hitelezők egyre vehemensebben lépnek fel, és ha nem lép, akkor bizony könnyen fizetésképtelenné válhat a cég, és jön a felszámolás, ami a társaság megszűnését jelenti?
Cselekedjen, és tegye ezt gyorsan. A legfontosabb tényező ugyanis az időfaktor. Ha időben megállítják a negatív folyamatokat, és megpróbálják megtenni a megfelelő lépéseket, akkor van kiút. Ha késlekednek, akkor a baj csak egyre nagyobb lesz, és negatív spirálba kerülve a zuhanás megállíthatatlan, ahogy azt mottónk is frappánsan mutatja.
Két úton érdemes elindulni: egyrészt fel kell tárni, milyen okok vezettek a nehézségekhez, másrészt tájékozódni kell, milyen módon lehet a leghatékonyabban kimászni a gödörből. Ehhez érdemes olyan szakértő segítségét igénybe venni, aki szakértelme és tapasztalata révén számtalan ilyen helyzettel szembesült már, és megfelelő megoldási módokat javasolhat a probléma kezelésére.
A felszámolási eljárás elkerülésének és a bajban lévő társaság reorganizációjának klasszikus módja a csődeljárás kezdeményezése, ez azonban komoly veszélyeket rejt magában amennyiben nem sikerül megegyezni a hitelezőkkel, hiszen ebben az esetben automatikus felszámolás követi.
Van azonban egy másik, formális eljárás, amely a csőddel szemben számtalan előnnyel bír, és ugyanúgy azt segíti elő, hogy az adós cég megállapodjon a hitelezőivel, ezt bíróság előtt zajló eljárás keretében tegye, ugyanakkor ne tegye ki magát a nyilvános eljárások negatív hatásának.
Ez az eljárás nem más, mint a szerkezetátalakítási eljárás, melyet a 2021. évi LXIV. törvény szabályoz. Az eljárás célja, hogy az adós az eddigi veszteséges működését átalakítva az eljárásba bevont hitelezőkkel olyan egyezséget kössön, ami biztosítja, hogy az adós elkerüli a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét.
Mitől olyan vonzó ez az eljárás?
Nem kötelező minden hitelezőt az eljárásba bevonni, így nem lesz nyilvános az eljárás, nem kerül közzétételre, ezért csak a szerkezetátalakításba bevont hitelezők értesülnek róla. Előzőek miatt a csőddel ellentétben nem jár általános negatív hatással, nem kerül „megbélyegzésre” az adós.
Az adós maga választhatja ki a szerkezetátalakítási szakértőt, így biztosíthatja, hogy a szakértő – a törvényi rendelkezések betartása mellett – független félként ugyan, de az adós érdekében járjon el. Csődeljárásban a bíróság rendeli ki a vagyonfelügyelőt.
A szerkezetátalakítási tervben az állam, önkormányzat, más államháztartási szervezet, az adó- és más köztartozás behajtására jogosult szervezet az adós számára fizetési könnyítést – fizetési halasztást, részletfizetési kedvezményt – adhat, valamint a követeléséről részben vagy egészben lemondhat, a követelését engedményezheti. Ez elsősorban a következőkre vonatkozhat: Társasági adó, illeték, késedelmi pótlék, bírság, építményadó, gépjárműadó, iparűzési adó
Kényszeregyezség lehetősége az eljáráson belül: Az eljárásba bevont hitelezőkkel kötendő egyezség során elég egy hitelezői csoporttal (jellemzően a biztosított hitelezőkkel) megegyezni, az eljárásban érintett többi hitelezőt kényszeregyezségbe lehet vonni.
Amennyiben a szerkezetátalakítási eljárás hitelezők által a törvényben meghatározott hitelezői arány melletti elfogadással és bírósági jóváhagyással zárul, a szerkezetátalakítási tervben foglalt intézkedések végrehajtása egy esetleg később bekövetkező felszámolási eljárás során sem támadható meg.
A csőddel ellentétben nem követi automatikus felszámolás.
Egyéb előnyök
Az adós saját maga határozhatja meg a szerkezetátalakítás kezdő napját.
Moratórium (nyilvános vagy zárt) általában az eljárás jogerős befejezéséig tart.
- A moratórium nemcsak az adósra, hanem a biztosítéki szerződés külön kötelezettjére is kiterjed
- Az adós ügyvezetője továbbra is képviseli a céget, pozícióban marad.
- A moratóriumról szóló jogerős végzésig ideiglenes moratóriumot rendel el a bíróság. Az ideiglenes moratórium ugyanolyan védettséget jelent, mint a normál moratórium.
- A moratórium 12 hónapig meghosszabbítható és új moratórium is elrendelhető.
Bajban lévő cégek esetében érdemes tehát megfontolni a szerkezetátalakítási eljárás megindítását, az eljárás megindításának lehetőségeiről pedig szakértő segítségével tájékozódni.